Új nevelőszülők a Budapesti Fővárosi Állatkertben

Ennek a kölyök kengurúnak mi lettünk a nevelőszülei egy teljes éven át, aki megtalálható a Budapesti Fővárosi Állatkertben. Igyekszünk majd folyamatos tájékoztatást nyújtani az újdonsült jövevényről.

Az ajándék átadása óta próbálom feldolgozni a felelősségteljes feladat nehézségeit, remélem meg fogunk bírkózni a komoly megpróbáltatással.

Előre félek a szülői értekezlettől ...

Fekete Nikitől kaptuk ezt az ajándékot, ezúton is köszönjük neki! 

A kiállítás anyagát a Li Yuan Qin Yoong Iparművészeti Gyár közel háromszáz élethű másolatainak felhasználásával készítették el. A szabad ég alatt elhelyezett agyagkatonák lehetőség szerint az eredeti lelőhely elrendezését igyekeznek visszaadni. A vendégek, körbesétálva az agyaghadsereg legjellegzetesebb figurái között, testközelből csodálhatják meg a kínai ókor művészetének e remekeit. A látogatóközpont, az AsiaCenter keleti szárnyának második emeletén várja vendégeit az ingyenes tárlatra. A látogatóközpont a hét minden napján, a központ nyitvatartása alatt üzemel.

A Nagy-Duna-ág felett húzódó hídszakasz hossza 591 méter, melynek pályája 12 méter hosszú, előregyártott acél hídelemek fokozatos beemelésével készült. Az úgynevezett ferdekábeles szerkezetben a 100 méter magasságú pilonokból induló kábelek 50 hídelemet tartanak, az 51. elemet már csak hegesztették a két utolsóhoz. Az acélszerkezetet a 100 méter magas, feszített vasbeton felszerkezet (pilon) tartja. A pilonok „A” betűt formálnak, száruk üreges, falvastagságuk a pilon alján 1 m, mely folyamatosan csökken 0,4 m vastagságig. A pilonokat és a pályát összesen 88 ferde kábel tartja, melyeket egyenként több (31, 37, 55 és 61) darab feszítőpászma (acélsodrony) alkot, ezt egy műanyag védőburkolat veszi körül. A kábelek legyezőszerűen, két síkban függesztik fel 12 méterenként az acélszerkezetű merevítőtartót. Ez a szerkezeti felépítés tette lehetővé a 300 méteres támaszköz kialakítását. A Nagy-Duna feletti szakaszon különös figyelmet fordított a tervező a díszvilágításra. A híd összesen 28 pilléren támaszkodik. A Nagy-Duna-ág-híd egy hídszerkezet épül 36.16 m szélességgel, a többi hídon két párhuzamos szekrénytartós szerkezet vezeti át az autóút jobb illetve bal pályáját, ezeket egymástól légrés választja el. A pilonok tetejéről remek kilátás nyílik, a tervezési szakaszban épp ezért felmerült, hogy a nagyközönség is részesülhessen a gyönyörű látványban. Azonban a végleges kialakítás ezt nem teszi lehetővé, a karbantartáshoz használt személylift csak 2 fő szállítására alkalmas, illetve az üvegburkolat mögötti rész csak 2 m széles. Ezek bővítése mind pénzügyileg, mind a híd statikája szempontjából aggályos lett volna. A Szentendrei-Duna-ág hídja háromnyílású, folytatólagos, párhuzamos övű acélszerkezet, ortotróp pályalemezes, egycellás szekrénytartó, kétoldali konzolokkal.

A Lánchíd lesz a új 200 forintos érmén

A vártnál többen, csaknem kétszázezren vettek részt a Magyar Nemzeti Bank szavazásán, ahol a leendő 200 forintos érme képét lehetett kiválasztani. A szavazatok több mint felét a Lánchíd szerezte meg, így legrégebbi és legnépszerűbb Duna-hidunk szerepel majd legújabb érménken. A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52%) nyerte el, majd a fehér gólya (18%) és a Megyeri-híd (13%) következik. Negyedik lett a fakopáncs (8%), utolsó előtti a cifra kankalin (6%), a sort pedig a kövér daravirág (3%) zárja. A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd. A szavazáson résztvevők magas száma azt mutatja, hogy a lakosság valóban fontosnak tartotta, hogy elmondhassa véleményét és részt vehessen az új 200-as kialakításában. A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás és az a hosszú távú jegybanki cél áll, hogy az MNB megkönnyítse a lakosság majdani átállását az euróra. Az érme leghamarabb 2009 első félévében kerülhet forgalomba. A kétszáz forintos bankjegy – várhatóan 2009 végéig – szintén törvényes fizetőeszköz marad.

Marc Chagall (Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal (Vityebszk, Oroszország, 1887. július 7. – Saint-Paul de Vence, Franciaország, 1985. március 28.) belorusz–zsidó származású francia festőművész, a modern festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.